A Hagymatikum Makovecz Imre szellemiségét idézi. Ívek, fények, szimbólumok, amelyek egyetlen nagy, élő egésszé olvadnak. A Stukkó Line Kft. csapata ehhez a világhoz illően alkotott: kézműves ornamentikát, amelyben minden forma a természetből és az emberi kézből születik.
Egy kávé, egy sütemény és egy új útirány
A délutáni séta után Péter és Gábor egy belvárosi kávézóban ültek. A nap fénye már lejjebb kúszott a házak között, a gőzölgő kávé mellett még ott rezgett a nap története.
– Elég hosszú sétát tettünk ma, nem gondolod? – kérdezte Gábor mosolyogva.
– Az biztos – nevetett Péter. – De tudod mit? Ha már ennyi mindent láttunk, gyere le velem holnap Makóra. Ott is van valami, amit látnod kell. Egy igazi csoda.
Gábor elmosolyodott.
– A Stukkó Line megint?
– Persze. De ez most más. Nem egy homlokzat, nem egy városi palota. Ez… inkább szobrászat és hitvallás egyszerre. A Hagymatikum.
És már el is döntötték: másnap irány Makó, a város, ahol a természet és az építészet kézfogása alatt született újjá egy különleges világ.
A fény temploma – Makovecz öröksége újraéled
Másnap délben, amikor megérkeztek Makóra, a Hagymatikum kupolái messziről tündököltek. Az épület, amelyet Makovecz Imre álmodott meg, olyan volt, mintha a földből nőtt volna ki. Ívek, tornyok, faformák, minden mozdulat a természet logikáját követte.
– Ez nemcsak épület – mondta Gábor halkan. – Ez maga az élet.
– És most még bővítették is, de úgy, hogy megmaradt a lelke – válaszolta Péter. – A Stukkó Line ebben a bővítésben a kézműves ornamentikát készítette.
A Hagymatikum bővítése során az volt a cél, hogy az eredeti szellemiség tovább éljen, miközben kortárs funkciókat is kap az épület. A díszítőelemek itt nem puszta dekorációk, szerkezeti és lelki szerepük is van.
A kézműves ornamentika mestersége
A központi csarnokban állva az ember csak nézett felfelé, ahol az „Életfa” magasodott közel tíz méteren át. Hatvan díszítőelem illeszkedett össze, mindegyik kézzel formált, kéregerősített polisztirolból.
A formák egyszerre voltak könnyedek és erősek, plasztikusak és légiesek.
– Ezt kézzel csinálták? – kérdezte hitetlenkedve Gábor.
– Igen, minden egyes darabot. A Stukkó Line szakemberei heteken át dolgoztak rajta. Nemcsak gyártás volt, hanem művészi illesztés – felelte Péter.
A nagy méretű ornamentális elemeket réteges technológiával erősítették, hogy ellenálljanak a fürdőtér páratartalmának. A csomóponti részleteket úgy alakították ki, hogy ne repedjenek, mégis megőrizzék a kézi megmunkálás finomságát. Ez a fajta munka határterület a művészet és a mérnöki precizitás között, ahol minden milliméter és minden mozdulat számít.
Organikus szépség és modern technika
A bővítés során nemcsak díszítőelemek születtek, hanem térélmény is. A fény, az anyag és a forma találkozása újfajta hangulatot teremtett.
A Hagymatikum belső terei most még tágasabbak, még harmonikusabbak. A kupolák, a boltívek és az ornamentikák egymáshoz szólnak, mintha párbeszédet folytatnának.
– Nézd, Gábor, itt minden él – mondta Péter. – A falak, a mennyezet, még az oszlopok is mozognak a fényben.
– Ez nem egyszerűen csak restaurálás – felelte Gábor elgondolkodva. – Ez teremtés.
A Stukkó Line Kft. itt a kézműves tudást a legmodernebb technológiákkal ötvözte. A kézzel formázott díszek mellett pontos illesztések, statikai számítások, hő- és páratechnikai szempontok dolgoznak együtt, mindez azért, hogy a szépség tartós maradjon.
A csend pillanata – Makó, mint tanulság
Amikor a két barát leültek a fürdő előtti padra, a délutáni napfény áttört a kupolákon. Csend volt. Csak a víz halk moraja hallatszott.
– Tudod, Péter, azt hiszem, ez volt a legszebb állomás eddig – mondta Gábor.
– Igen – mosolygott Péter. – Mert itt nemcsak a mesterséget látod, hanem a hitet is mögötte.
Makó nem Budapest, és mégis része ugyanannak a történetnek. Annak, hogy az építészet nem csupán kő és vakolat, hanem szándék, türelem, és valami mélyebb kapcsolat a földdel és az emberrel. A Hagymatikum bővítése nemcsak egy épület születése volt, hanem egy üzenet: a kézműves munka, a forma és a fény harmóniája képes újra és újra emlékeztetni minket arra, hogy amit az ember szívvel épít, az maradandó.